„BGE hallgat� vagyok, kiskoromban FBI �gyn�k akartam lenni, van egy bar�tom 2017 �ta, im�dom �s � is engem.” B�rcsak igaz lenne.

Ez egy nem tervezett bejegyz�s. Annyi tervem volt m�ra, k�dolni akartam, csinos�tgatni, elmenni moziba megn�zni az �j Bossz��ll�k filmet, azt�n minden megv�ltozott. Ez egy amolyan hogyan essen sz�t az �leted 2 perc alatt bejegyz�s lesz.

2017 tavasz�n megismerkedtem T-vel. Val�sz�n�leg n�h�ny el�z� bejegyz�sben nem �gy jeleztem, de igaz�b�l csak az „�” helyett kell valami, sz�val T lesz most. Az els� percben �reztem azt a bizonyos szikr�t kett�nk k�zt, �sszetal�lkozott a tekintet�nk, mintha az �g is �gy akarta volna, hogy �tjaink valahogy keresztezz�k egym�st. Kis id� m�lva elkezdt�nk tal�lkozni, egyre t�bbsz�r, v�g�l „hivatalosan” is �sszej�tt�nk.

Az�ta eltelt lassan k�t �v. Rengeteg olyan eml�kem van, ami vele kapcsolatos, hozz� k�thet�. Rengeteg utaz�s, koncert�lm�ny, t�r�z�s, nyaral�s, mozi, filmn�z�s, lelkiz�s, �sszeb�j�s-es�s-filmn�z�s este, kerti s�t�get�s, meglepet�sbulik, apr� aj�nd�kok… Az T mindennek v�get vetett egy apr� hiba miatt.

Nem szeretn�k belemenni a r�szletekbe, �s nem is �ll�tom azt, hogy � a hib�s. Egyszer�en csak arr�l van sz�, hogy T t�lgondolt egy olyan dolgot, amit � is csin�lt velem, �s azt mondta � ezt m�r nem b�rja tov�bb, �s szak�t. De legy�nk bar�tok. Nyilv�n.

Sok minden volt, ami nem tetszett neki. Nem tetszett neki, hogy Pesten tanulok, �s a h�t nagy r�sz�t ott t�lt�m. Sajnos nem �rtette meg, �s soha nem is fogja meg�rteni milyen az, amikor magadnak kell megteremtened �s el�rned mindent, mert am�g � a kez�be kapta a v�llalkoz�s kulcsait, addig nekem meg kell alkotnom a saj�tom. L�nyeg�ben. � ide van k�tve, ide k�ti a csal�d, a munka. Visszatartott. Soha nem volt tervben, hogy k�lf�ldre menjek, esetleg az orsz�g m�sik fel�be, de nem is akartam itt maradni ebben a kisv�rosban, m�rcsak az anyagi dolgok miatt sem. De � ezt sem akarta v�llalni. Azt sem tetszik neki, hogy elnyertem az erasmus �szt�nd�jat, �s n�h�ny h�napot k�lf�ld�n fogok t�lteni. Az sem tetszik neki, hogy vannak bar�taim, van �letem Pesten is, �s nem csak suliba �s munk�ba megyek.

R�szegen az ember csin�l h�lyes�geket. Ne gondoljatok arra, hogy megcsaltam, mert b�r lett volna r� alkalmam, m�g a gondolat sem fordult meg soha a fejemben. Egyszer�en ha valaki �gy k�zeledett hozz�m k�z�ltem vele, hogy bocs foglalt vagyok, �s elv�lt, hogy a sr�c elfogadta-e vagy nem. Soha senkire nem n�ztem �gy, mint potenci�lis B tervre, �s � valami�rt m�gis azt gondolja, hogy az�ta csalom �t, ami�ta Pestre ker�ltem. Aminek semmi val�s�galapja nincs, ugyanis � az egyetlen, aki szinte percre pontosan tudta mikor hol vagyok. Hiszen eg�sz nap besz�lgett�nk.

M�lth�t p�nteken t�rt�nt egy incidens, azt�n a H�sv�t h�tv�ge csod�latos s�r�s-kiakad�s kett�sben telt, h�tf�n a cs�cspont a kiakad�s, megal�z�s �s ny�lfr�cs�g�s. R�sz�r�l persze. H�tf�n utaztam vissza Pestre, �s akkor �rtam neki, hogy vagy norm�lisan, kultur�ltan besz�lgessen velem, vagy sehogy. A sehogyn�l maradtunk.

Kedden �jjel 11 k�r�l, mikor haza�rtem munk�b�l �rtam neki. Le�rtam, hogy sajn�lom, �s nem szeretn�m ha ez a semmi lenne kett�nk k�zt. �gy �reztem megbesz�lt�k. Az elm�lt napok �gy teltek, hogy tervezt�k a h�tv�g�t, minden este �gy k�sz�nt el t�lem, hogy aludj j�l, j��jt, szeretlek. Ma mikor lesz�lltam vonatr�l is megbesz�lt�k, hogy n�lunk alszik.

Azt�n �tj�tt, �s �sszvissz annyit mondott, hogy „szia, �gy d�nt�ttem nem b�zok bennem, szak�tok”. Egy mondatot nem tudtam v�gig mondani, t�madott, minden szavam kiforgatta, mindent f�lre �rtett, �s csak nagyobb probl�m�t csin�lt az am�gy jelent�ktelen �zenetb�l. Amire, magam ism�tlem, r�sz�r�l is volt p�lda. Csak nekem volt annyi gerincem, hogy t�bbre �rt�keltem a kapcsolatunkat, mint holmi �rdemtelen vit�t.

Nem tudtam mit mondani, az elej�n komolyan sem vettem. Csak n�ztem r�. V�rtam, hogy mosolyog vagy valami, �s mondja hogy „t�ll�ptem rajta”. De nem �gy lett. Elkapott az agyfasz, mondtam neki, hogy nem, nem lesz�nk bar�tok �s takarodjon haza.

�n tiszta sz�vemb�l szerettem �t, �ldozatot hoztam �rte, mindent megtettem, amivel a kedv�ben j�rhattam. Amikor csak tudtam megleptem, de soha nem v�rtam ez�rt viszonz�st. Szerettem, �s csak annyit akartam mindig is, hogy boldog legyen velem. Legal�bb annyira, amennyire �n boldog vagyok vele. M�gis, ak�rh�nyszor kiment�nk iszogatni, olyan st�lusban besz�lt velem, mintha egy szaros wcpap�r lenn�k, megal�zott m�sok el�tt, kiab�lt velem, olyan dolgokon, hogy pl mi�rt akarok bemenni az �p�letbe (???). Elviseltem, gondoltam r�szeg, �s tudtam hogy j�zanul nem ilyen. Mindig bocs�natot k�rt, �s tov�bbl�pt�nk.

Egy h�napja a k�pbe j�tt egy csaj, aki elvileg legjobb bar�tja, b�r �n a k�t �v alatt nem hallottam m�g a nev�t sem. Amikor nem voltam itthon, nem �rtem r�, elmentek egy�tt b�lba. Kiakadhattam volna, lehettem volna f�lt�keny, de el�bb megk�rdeztem, hogy ki ez egy�ltal�n. � elmondta, hogy egy r�gi bar�t, �n elhittem, elfogadtam �s annyiban hagytam a dolgot.

� nem tudja elfogadni, hogy nekem kellenek bar�tok. Hogy milyen neh�z ha be vagy dobva egy csom� ismeretlen ember k�z�, k�nytelen vagy bar�ts�gokat k�tni, ne maradj egyed�l. Neki ez nem tetszett. Azt akarta, hogy csak k�z�s bar�taink legyenek, olyanok, akiket � is ismer �s akikkel tud tal�lkozni. B�r mivel a t�bbs�g nem onn�t val�si ahonn�t mi, ez el�g neh�z lett volna.

Nem fogadta el a dolgokat, �s ahelyett, hogy egy kicsit a saj�t �nbecs�l�se ellen ment volna, kidobott. Mint valami szakadt rongyot. �s m�g �rogat, hogy k�sz�njem magamnak, �n vagyok a hib�s, �s � szeret �s fontos vagyok neki. Ha egy percig is fontos lettem volna neki, vagy a kapcsolatunk, nem mes�ln� be mag�nak a fasz�gokat, nem inn� le mag�t a s�rga f�ldig, hogy megal�zzon, hanem gondolkozott volna, �s nem dobott volna el. Ha valami vagy valaki fontos neked, �s t�rt�nik valami ami neked nem tetszik, nem dobod el. K�l�nben soha nem is volt fontos neked.

Nem tudom mi lesz �gy, ez a k�t �v �letem tal�n legfontosabb k�t �ve volt, hihetetlen�l boldog voltam, �s most valami�rt �gy �rzem, mintha a f�ld kett�szakadt volna a talapam alatt, �s �n csak l�gn�k. A nagy semmibe. K�rbe n�zek a szob�mban, rengeteg k�z�s eml�k, f�nyk�p, ruha, aj�nd�k, pl�ss. Most pedig meglesz szeptember �ta az els� olyan nap, hogy itthon vagyok, �s nem t�ltj�k egy�tt az est�t. Pedig d�lut�n egy �rakor m�g �gy volt, hogy igen.:)

Rem�lem hamarosan �sszeszedem magam, �s meg�rtem, hogy mi is volt a val�di oka. Mert ez nem az. Ez olyan, mintha az�rt szak�tan�l valakivel, mert rossz napja volt �s cs�ny�t mondott neked. Szeretn�m meg�rteni, mi t�rt�nt, mert ezt a „kamu” indokot nem fogadom el. Ennyivel tartozik nekem, ennyivel tartozik a kapcsolatunknak.